„… A kis falu Vas megyében, ahol megszülettem, egészen más volt, mint amilyen most: ahol annak idején a néhány fából álló fenyvesben keményen friss és vakítóan fehér csiperkéket szedtünk anyámmal, ott ma jellegtelen szántó van … a „nagytölgyfa” egyik ága … elszáradt … a Nagy-
„A zsennyei haranglábról beszélek. Zsennyét – vélném – nemigen kell magyaráznom, ott születtem, oda térek meg minduntalan. A haranglábat inkább. Hiszen gondolhattam volna az ezeréves tölgyre, a Sorok-hídra, a cicellei templomra vagy a rétre is, amely meghatározta és mindmáig meghatározza gondolkodásomat.”
(Színes árnyak)
A Rába és a Sorok találkozásánál elhelyezkedő 120 lakosú település első okleveles említése 1237-ből származik. Legnevezetesebb látnivalója a szép és gondozott park közepén álló, középkori eredetű egykori Bezerédj-kastély. A feudális korban kisnemesek lakták. A középkori részek kőből készültek, a bővítést azonban már téglából falazták. A XVI. században Sennyey Ferenc bővítette és vizesárokkal vette körül. Az utolsó lényeges bővítést már a tulajdonos Bezerédj Antal végeztette 1867-ben, amit igazol a bejárat feletti kronosztikon. A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Az 1980-as években végzett restaurálás során homlokzatát visszaépítették. A kastély körüli parkot a múlt században Bezerédj Antal telepítette. A háború során a megritkult növényi állományt védetté nyilvánították és a 14 ha nagyságú park fennmaradásáról, fejlesztéséről gondoskodtak. A kert értékei közé tartozik a sárga levelű tölgy és a hasogatott levelű diófa, amelynek termése nem különbözik a közönséges diótól.
A kastély 13,81 hektáros ősparkjában nyugszik a magyar líra egyik nagy ígérete, a 22 évesen huszárönkéntesként hősi halált halt Békássy Ferenc. Álmát gránit sírkő őrzi alfa és omega betűkkel. A Cambridge-i King’s College hallgatója volt – Virginia Woolf írónő, Keynes, a neves közgazdász, Bertrand Russel, a filozófus barátja. A Nyugatban Babits Mihály búcsúztatta az ifjú költőt.
