Már 1968-tól képzőművészeti szakszemináriumot vezetett a debreceni KLTE népművelés szakán, majd az ELTE Eötvös Kollégiumában adott műfordítói szakszemináriumi órákat,

1976-ban az Iparművészeti Főiskola Szilikátipari Főtanszaka is meghívta előadónak, ahol éveken át a szecessziótól napjainkig tekintette át a képzőművészet történetét. Óráit kiemelkedő látogatottság jellemezte, lelkes hallgatóitól – tárgyi tudása és közvetlen stílusa okán – a „Tan’tó Úr” becenevet kapta.

A 80-as évek legelején szoros kapcsolata alakult ki a Nyugat-Berlinben akkor formálódó Zeitgeist–mozgalommal, a német transzavantgarddal, és számukra rendezett kiállítást a budapesti Fészek Klub galériájában, ahol korábban is számos kiállítás létrehozásában vett részt.

1985-ben Iparművészeti Főiskola Textil Tanszéke vette át egyetemi adjunktusként, ott tanított szakelméletet és szakesztétikát.