Egy életmű önarcképe

Él egy nemzetközi jelentőségű képzőművész viszonylagos visszavonultsággal Dunaföldváron, jóllehet, aki kicsit is ismeri a kortárs magyar művészetet, tisztában van jelentőségével. Visszavonultságát mindössze szenvedélyes munkaszeretete indokolja.

Nemes Ferenc 1949-ben született Dunaföldváron. Apja asztalosmesterként jól fölszerelt, nívósan működő műhelyében a fiú igen korán ízelítőt kapott a nagyszerű hagyományokkal büszkélkedő mesterségből, közeli barátságba kerülhetett egyik máig szívesen használt anyagával, a fával, amely fajtagazdagságának megfelelően mindig is csábosan hatott a szobrászokra.

… döntő fordulat … az életében: Leningrádba kerül az Erdészeti Akadémia famérnöki karára. Tovább tágítja ismereteit a jó színvonalú leningrádi iskola a modern fizika, az elméleti matematika, a kémia, de még bizonyos értelemben a társadalomismeretek világában is, megragadja a káosz- és katasztrófaelmélet, izgatják a csillagászati, kozmológiai fölfedezések, miképpen a kvantumvilág. Nem leendő tudóspalánta készülődése ez, hanem az induló képzőművész tudatos világképépítése, gondolati struktúráinak kiformálása a nagyvonalú és korszerű művészi munkához.

Hosszú ideig a kassáki normák (bizonyos értelemben dogmák is) szolgáltatták a korszerűségre figyelmező magyar képzőművészek ösztönzését, ám ha hozzájutottak, készségesen befogadták az orosz-szovjet, a nyugat-európai, amerikai modernek eredményeit, hasznosították is saját művészetükben. Önéletrajzában Nemes Ferenc is említ markáns irányultságokat jelző neveket (általuk rangos életműveket): Piet Mondrian, Jackson Pollock munkáiban lelt rá hasznosítható gondolatokra, fölszabadító hatással – mint annyi más alkotónál – azonban Marcel Duchamp neve kerül elő, valamint ominózus Szökőkútja.

Ezek a nevek legalább három irányt kijelölnek: a konstruktivizmust (és geometriáját), tasizmust (absztrakt expresszionimust), szürrealizmust (illetőleg a dadaizmust). Nemes érintettsége általuk nyilvánvaló. Az viszont a magabiztos és kifogástalan ízlés eredménye, ahogy ezek különleges gondolatiságát képes közös nevezőre hozni – éppen a saját határozott eszmeisége szövetében. Azzal a lenyűgöző és bátor formaadással, amelynek változatossága minduntalan meglepi akár művészete legjobb ismerőit is.

Nemes Ferenc kiállítását június 22-én Fábián László nyitja meg a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben.

A teljes cikk az Országút.com portálon olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük