Meghívót kaptam Kőszegre, a Zsinagógák hete című programra. Pusztán amiatt is vonzott, hogy lássam a fölújított zsinagógát (amelynek helyrehozásában jelentős szerepet játszott Pál Dániel festőművész-restaurátor barátom). A programot az iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete szervezte Miszlivetz Ferenc főigazgató irányításával; szerepelt benne az Egy kőszegi sikertörténet: a Schey család című kiállítás és egy kerekasztal-beszélgetés a Zsinagógák múltja, jelene és jövője Magyarországon témakörében.
A megnyitó illő fölütése volt a programnak: Sebestyén Ernő hegedűművész Bach d-moll szonátájából játszott, a főigazgató köszöntőjében vázolta a program jelentőségét, amihez csatlakozott a város polgármestere, Básthy Béla is. A kerekasztal-beszélgetést Pók Attila történész, a moderátor indította el, majd vezette le, jól érzékelhető szerkezetbe illesztve a résztvevők: Ruth Ellen Gruber (Jewish Heritage Europe Alapítvány), Mátay Mónika (történész), Olti Ferenc (Zsidó Kiválóságok Háza Alapítvány elnöke), Szántóné Balázs Edit (a szervező intézet vezető kutatója) logikusan egymásra épülő, a témát mindig továbblendítő megnyilatkozásait.
Mindenekelőtt pontosan körvonalazódott a konferencia vezérgondolata, de kiterjeszthetjük a teljes programra: a zsinagógák egyfelől a zsidó hitélet színhelyei, egyúttal pedig az egyetemes magyar kultúra (korántsem kizárólag az építészeti kultúra, noha talán az a legszembeötlőbb) örökségei, fórumai, hiszen a magyar zsidóság aktív részese: alkotója, éltetője ennek a kultúrának, ennek a közösségnek.
A történelmi múlt szörnyűségei alapvetően határozzák meg a zsinagógák sorsát. Az elpusztított, fizikailag megsemmisített közösségek után, ha nem éppen teljesen lerombolt, gazdátlan, elhanyagolt vagy éppen profán funkcióba kényszerített, nemritkán építészeti remekek maradtak – már csak amiatt, hogy a zsidó hitközség nem rendelkezett a szükséges anyagi fedezettel egyházi műemlékei gondozásához. (A különleges szépségű kőszegi zsinagógát egyszerűen eladták, vevője pedig ír kocsmát tervezett kialakítani belőle. A kincstár visszavásárolta, jelentős állami segítséggel restaurálták. Mintegy megidézve talán az egykori nagyvonalú alapító mecénást: neve ott díszeleg a templom bejárata fölött: koromlai Schey Fülöp kereskedő és bankár nemeslelkűségét, aki még a későbbi működtetésre is hagyományozott pénzt. Egyébként az első magyar zsidó, aki osztrák nemességet kapott; báróságig, lovagi címig vitte.) A kallódó műemlékek jelentős hányada azonban nem került igényes, rangjának megfelelő gondozásba.
A kőszegi zsinagóga Schey Fülöp nagyvonalú jótékonykodásából épült föl, fontos, hogy ennek a jótékonykodásnak megfontolt, eredményes követői legyenek, mert (így tartja a Babiloni Talmud) a jótékonyság gyakorlása felér a parancsolatok összességével…