© 2010-2014 Fábián László

zsennye-ezereves-tolgy FábiánLászló Fábián László szerzői oldala a Facebook-on

© Createka Design, 2020

1940. május 9-én született Zsennyén, s 1964-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakán, ahol Hont Ferenc, Benedek Marcell, Füst Milán esztétikai stúdiumait is hallgatta.


A MAFILM dramaturgja és a Filmtudományi Intézet kutatója lett, majd a TIT Művészeti Szakosztályán filmesztétikával, képzőművészettel foglalkozott. 1968-tól a KLTE népművelés szakán képzőművészeti szakszemináriumot, majd az ELTE Eötvös Kollégiumában műfordítói szakszemináriumokat vezetett, főállásban pedig a Csepel Művek Munkásotthonának művészeti vezetője volt. 1973-tól a Népművelési Intézetben a képzőművészet, a fotó és a film területét irányította. Bak Imrével megszervezték az országos kisgaléria hálózatot; Fajó Jánossal a Józsefvárosi Galéria programját alakították. Szervezte és tíz éven át igazgatta az Esztergomi Fotóbiennálét.


Képző- és iparművészettel, fotóval és építészettel foglalkozó írásait a legrangosabb országos lapok, folyóiratok publikálták. 1976-tól rovatvezető, főszerkesztő-helyettes volt a Film-Színház-Muzsikánál, majd főszerkesztő-helyettes, a Heti Magyarországnál, főszerkesztő az Új Magyarországnál és az Életünknél.


Sokfelé megfordult a világban, s utazásait szellemi kirándulásokkal egészítette ki; műfordítóként az orosz, lengyel, bolgár, török, finn, észt, német, olasz, francia, spanyol és angol nyelvbe kóstolt bele.


1976-ban az Iparművészeti Főiskola Szilikátipari Főtanszaka is meghívta előadónak, 1985-ben pedig a Textil Tanszék vette át egyetemi adjunktusként.

A zsennyei haranglábról beszélek. Zsennyét - vélném - nemigen kell magyaráznom, ott születtem, oda térek meg minduntalan. A haranglábat inkább. Hiszen gondolhattam volna az ezeréves tölgyre, a Sorok-hídra, a cicellei templomra vagy a rétre is, amely meghatározta és mindmáig meghatározza gondolkodásomat.

Színes árnyak